A BIM mint életciklus szemléletű tervezés egy szemléletmód, mely a projekt (mely lehet épület, épületkomplexum) koncepciójának megszületésétől azt vizsgálja, hogy a projekt milyen hatással van a környezetre. A környezet alatt nem csak természeti vagy épített, hanem gazdasági környezetet is érteni kell.

A BIM tervezés alapja, hogy a megfelelő eszközzel, programmal elkészül egy digitális model, mely végigkiséri az épületet a tervezés-megvalósulás-üzemeltetés és bontás során. A digitális model az építmény életciklusa alatt különböző módon kerül felhasználásra.

Tervezési szakaszban a koncepció megvalósulását segíti, lefolytathatóak azok a vizsgálatok, szimulációk, mely az építmény és környezetének hatását vizsgálják egymásra. Ezek a vizsgálatok sokrétüek lehetnek pl. az épület energia felhasználása, helyiségek termászetes világítása stb.. A koncepció fontos eleme, hogy mindenki aki tervezési folyamatban résztvesz, azonos modellben dolgozik, az adatok egy helyen kerülnek tárolásra. A modellen belül megvizsgálható, hogy az egyes szakági tervek nincsenek-e ellentmondásban egymással. Erre való az ütközés vizsgálat, melynek az a feladat, hogy csökkentse a kivitelezés során felmerült műszaki ellentmodásokat. Ezzel költséget nem csak a hibák javításából, hanem a megvalósításra fordított idő lecsökkentésén is költségeket lehet megtakarítani. A tervezési szakaszt a költségvetés kiírás zárja le, melyhez az anyagmennyiségek az épület valóságos modelljéből könnyen kinyerhetőek.

A tervezés szakszában rengeteg információ kerül a modellbe, különös tekintettel a kiviteli terv időszakábanban, ahol már termékspecifkusan kerülnek bele a épületszerkezetek, gépészeti berendezések stb. Itt már jól modellezhetőek az építmény megvalósulási költségei is. Az építmény életciklusát figyelemebe véve, minél korábban tudunk meghozni koncepcionális döntéseket, annál kisebb erőforással valósíthatóak meg, illetve a módosítások költsége annál alacsonyabbak. Egy-egy tervezési folyamat során a tervek egyre öszetettebbé, bonyolultabbá válnak, ezért a változtatások egyre több tényezőt érintenek. Ezért is fontos, hogy minél koraibb szakaszban tudjuk modellezni az építményt és annak működését.

A következő fotos szakasz a megvalósulás időszaka. Ez kiemelten fontos egy életciklus szemléletű tervezés folyamán, mivel az épület itt ölt igazi testet. Valójában itt véglegesítődik a digitális modell, itt kerülnek véglegesítésre a megvalósult állapotok, szerkezetek, eszközök és berendezések. A modell kezdetben csak a megvalósulást szolgálja, később azonban a megvalósulást dokumentálja is. Ez a szakasz úgyancsak fontos az üzemeltetés szempontjából, pontosan kell dokumentálni a megvalósult megoldásokat, anyagokat, szerkezeteket, eszközöket és berendezéseket ...stb. 

Az üzemeltetés az építmények életciklusának leghosszabb szakasza. Hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy maga a beruházási tétel a legnagyobb költség az építmények életciklusában, de valójában az üzemeltetési költségek, a teljes életciklust figyelembe véve ezt nagyságrendekkel felülmúlhatják. Természetesen ez sok tényezőtől függ, méret, funkció az épület igényszintje, annak elhelyezkedése, berendezései stb. 

 A BIM alapú életciklust gyakran kördigrammon jelenítik meg. Ezen megtévesztő módon a különböző életciklus időszakok azonos méretűek, pedig ez közel sincs így. Nehéz általánosítani, de a tervezés és kivitelezés időszaka, igen kis szelete az épület teljes életciklusának. Azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az üzemeltetési szakaszban az épület továbbra is módosulhat. Nem csak maga az épület, hanem annak funkciója, berendezései változhatnak, illetve változnak is, mivel maga a környezet az épületttel szemben támasztott követelmények is folyamatosan változnak pl.:az emelkedő energiaárak, gazdasági/ingatlanpiaci környezet, költségek stb. miatt növelni kell az épület hatékonyságát. 

Az üzemeltetésnek számos olyan területe van, mely az épületmodell használatával sokkal hatékonyabban végezhető. Létesítménygazdálkodási szempontból például a épületek helyiségei különböző kategóriába sorolhatóak be. Ezek a ketegóriák megmutatják, pl. a helyiség funkciókat, amik hatással vannak a költségekre és a költségek megoszlására. Szolgáltatási szempontból sem mindegy, hogy egy tárgyalóról, folyosóról, öltzőről, vagy tároló helyiségről beszélünk. A szolgáltatások szinvonala, nagyban meghatározza az üzemeltetési költségeket. Az épületmodellekben üzemeltetéshez tárolt információkat CAFM (Computer Aided Facility Management) modulok segítségével lehet felhasználni.

Az életciklus végét, az épület bontása fejezi be. A bontás egy igen összetett folyamat. Sok esetben nem csak magára az épületre, hanem annak közvetlen környezetére is nagy hatással van, ezért projektként értelmezhető. A modell feladata a bontás organizációjához, a megfelelő technológia kiválasztáshoz adatokat biztosítani. A bontás költségeit ezen kívül a bontandó és elszállítandó anyagok fajtája és mennyisége is nagyban befolyásolja. Az anyagok besorolása egyértelműen meghatározza, hogy hol és milyen feltételekkel helyezhetőek el, vagy hasznosíthatóak újra. Nem szabad tehát ezt az utolsó fázist sem alábecsülnünk.

A BIM mint életciklus szemléletű tervezés, az épület teljes élettartama alatt információkat gyüjt és szolgáltat ahhoz, hogy épület minél hatákonyabban ki tudja szolgálni a vele szemben támasztott igényeket.